Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2021. február 2. | ingatlanjog
Ez a cikk több mint két éve készült. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ingatlanvásárlás megfontolt döntéseket igényel, különben az adásvétel elhúzódó folyamat lehet, amely buktatókat is rejthet magában. Ezért minél korábban érdemes ügyvédhez fordulni, aki tájékoztatást adhat a legfontosabb kérdésekben és átsegíthet az ügyintézés nehézségein.
Tulajdoni lap másolat
Ha a vevő már kiválasztotta a számára megfelelő házat vagy lakást, elengedhetetlen, hogy szerződéskötés előtt ellenőrizze, mi szerepel a tulajdoni lapon. A tulajdoni lap másolatát ügyfélkapu használatával a www.magyarorszag.hu portálról vagy személyesen a földhivatalból szerezhetjük be. A dokumentumot át kell vizsgálni, és meg kell győződni az ingatlan adatairól és paramétereiről, arról, hogy kik az ingatlan tulajdonosai, továbbá van-e bármilyen teher (jelzálog vagy végrehajtási jog) bejegyezve az ingatlanra, illetve van-e bármiféle jogcím, ami alapján valaki valamilyen követeléssel előállhat.
Energetikai tanúsítvány
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet előírja, hogy ház- és lakásvásárlás esetén az épületek energetikai jellemzőit tanúsítani kell. Ez azt jelenti, hogy az eladónak el kell készíttetnie ezt a tanúsítványt és az adásvétellel egyidejűleg a vevő részére át kell adnia. A dokumentum egy műszaki leírás, és azt igazolja, hogy az adott ingatlan energiafelhasználás szempontjából milyen kategóriába tartozik.
Foglaló és előleg
Ha a kiválasztott ház vagy lakás megvásárlására vonatkozó ajánlatot az eladó elfogadta, akkor meg kell kötni az adásvételi szerződést. Ha a teljes vételár nem a szerződéskötéskor kerül kifizetésre (például hitelfelvétel vagy az ingatlan eladó általi tehermentesítése miatt), akkor az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a vevő foglalót fizet. A foglaló a szerződés biztosítéka. Ez azt jelenti, hogy a felek a foglaló fizetésével, illetve elfogadásával erősítik meg az adásvételre vonatkozó szándékukat. Ennek megfelelően, a vevő a szerződésben azt vállalja, hogy a teljes vételárat a meghatározott határidőig kifizeti, míg az eladó azt, hogy ő a teljes vételár kifizetéséig másnak nem adja el az ingatlant. Ha a vevő valamilyen oknál fogva a teljes vételárat nem fizeti meg és nem veszi meg az ingatlant, a foglaló teljes összegét elbukja. Ha pedig az eladó lépne vissza bármilyen okból, akkor a foglaló kétszeresét köteles visszafizetni a vevő részére.
A foglaló mértékére vonatkozóan a ház vagy lakás vételárának 10-15%-a az elfogadott.
Amennyiben a felek nem foglaló, hanem előleg megfizetésében állapodnak meg, a szerződés meghiúsulása esetén az előlegként átadott pénzt vissza kell fizetni a vevő részére függetlenül attól, hogy a szerződés milyen okból, kinek a hibájából hiúsult meg. Az előleg mértékére vonatkozóan nincs korlátozás.
Bankkölcsön felvétele esetén a vevő által fizetendő önerő általában foglalóból és előlegből áll, míg az utolsó vételárrészletet a bank teljesíti átutalással az eladó bankszámlájára.
Illeték (kincstár)
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) úgy rendelkezik, hogy a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség a szerződés megkötése napján keletkezik. Ennek mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a, amely összeget a vagyonszerző, azaz a vevő fizet meg. Fontos tudni, hogy a NAV nem köteles elfogadni a szerződésben szereplő vételárat, hanem saját maga is felértékelheti az ingatlant, majd ennek alapján szabja ki az illetéket. Érdemes odafigyelni arra, hogy a vevő számos esetben illetékkedvezményre vagy illetékmentességre jogosult. Ezeket a lehetőséget az Itv. a 26. §-ban és 26/A. §-ban részletesen felsorolja.
Egyéb költségek
A vagyonszerzési illeték mellett az ügyvédi munkadíj, a földhivatali eljárási díj, valamint a tulajdoni lap beszerzésének költsége is a vevőt terheli.
Az eladó fizeti az energetikai tanúsítvány elkészíttetésének és az ingatlan esetleges tehermentesítésének költségét. Ezen felül – öt évnél korábban vásárolt ház vagy lakás esetén – az eladónak személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége is keletkezik.
Elővásárlási jog
Társasházi lakások esetében a vevő találkozhat elővásárlási joggal. Ugyanis a társasházi alapító okiratban a külön tulajdonú lakásra elővásárlási jog alapítható a társasház tulajdonostársai javára. Ilyen ingatlan vásárlásakor az eladónak a vevőtől kapott vételi ajánlatot közölnie kell a társasházban lévő többi tulajdonossal. Abban az esetben, ha valamelyik elővásárlásra jogosult az ajánlatot írásban elfogadja, úgy az ingatlan-adásvételi szerződés nem az eladó és a vevő, hanem az eladó és az elővásárlásra jogosult között jön létre.
Ingatlan-adásvétel meghatalmazással
Érdemes tudni, hogy a jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy az eladó vagy a vevő ne személyesen járjon el az adásvétel során, hanem helyette meghatalmazott tegye meg a szükséges intézkedéseket és nyilatkozatokat. A meghatalmazásra ugyanazok a szigorú formai előírások vonatkoznak, mint magára az adásvételi szerződésre: ügyvéd vagy közjegyző által készített okiratba kell foglalni, külföldön élő fél esetén pedig konzulátuson lehet elkészíttetni ilyen tárgyú nyilatkozatot.