A haszonélvezeti jog értéke

Szerző: Dr. Lévai Antal ügyvéd | 2022. május 29. | ingatlanjog

Özvegyi joggal vagy haszonélvezeti joggal terhelt ingatlanok esetében szokott felmerülni az a kérdés, hogy az így megterhelt ingatlanok egyáltalán forgalomképesek-e. Ha igen, akkor milyen lehetőségek vannak a haszonélvezet megszüntetésére.

blog illusztráció

Ha olyan ingatlant akarunk megvásárolni, amelynek tulajdoni lapján (III. rész) özvegyi jogra vagy haszonélvezetre utaló bejegyzés található, akkor mindenképp számolni kell az annak megszüntetésével járó költségekkel és/vagy idővel. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) lehetőséget biztosít a haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetésére. A Ptk. 5:154. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ehhez szüksége van a haszonélvező lemondó nyilatkozatára, valamint a haszonélvezeti jognak az ingatlan-nyilvántartásból való törlésére. A lemondás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratban, ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített szerződésben kerül rögzítésre.

A haszonélvezeti jogról a jogosult lemondhat ingyenesen vagy ellenérték fejében. Ezt a szándékát az ingatlan tulajdonosa felé kell intéznie, és ezen szándék mindig saját elhatározáson kell, hogy alapuljon. A lemondás során is érvényesül tehát, a szerződési szabadság elve.

Amennyiben ingyenesen történik a lemondás, úgy ajándékozási illetékfizetési kötelezettség keletkezik. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) úgy rendelkezik, hogy az ajándékozási illeték általános mértéke a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%. Az Itv. 12. § (2) bekezdése kivételként megfogalmazza, hogy lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9%. Az Itv. több kedvezményt biztosít, így például mentes az ajándékozási illeték alól:

Amennyiben ellenérték fejében történik a haszonélvezeti jogról vagy özvegyi jogról való lemondás, úgy a szerződés fizetési kötelezettséget keletkeztet, és visszterhes vagyonszerzési illeték (általában 4%) megfizetést vonja maga után. A haszonélvezeti jog értékét az Itv. határozza meg, a törvény 72. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy vagyoni értékű jogok egy évi értékéül az ezzel terhelt dolog - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni.

Ha az ingatlan tulajdonosa (eladó) külön szerződésben vállalja megszüntetni a terhet, ez a vevőt csak annyiban érinti, hogy emiatt időben elhúzódhat az adásvétel, mert ilyenkor meg kell várni, amíg a szerződés alapján a földhivatal törli a haszonélvezeti vagy özvegyi jogra való bejegyzést. Amennyiben az ingatlan haszonélvezettel terhelten kerül eladásra, akkor a haszonélvező is szerződő félként szerepel, aki ellenérték fejében mond le a haszonélvezeti jogáról. Ilyenkor a tulajdonost állageladónak, a haszonélvezőt haszonélvezeti eladónak nevezzük. A haszonélvező egy vagyoni értékű jogot ad el.

Ingatlanokkal kapcsolatos ügyekben forduljanak hozzám bizalommal, hiszen ez irodám egyik szakterülete.

« vissza az előző oldalra